Szemelytelen ember, szemelytele Keseru Tibor

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

faivakból, a v�rosokba szorult teljesen nincstelenek t�mt�k meg
a nagyipari v�llalatokat.
Ez az oka a sz�zad eleji orosz forradalmak siker�nek, a
r�gi nichilizmus sz�vetkezett a szoci�lforradalm�rokkal �s sikert
aratott, A m�lt sz�zad v�g�ig a nichilizmus nem tudott ered-
m�nyt el�rni, mert nem volt olyan t�rsadalmi r�teg, amelyre t�-
maszkodhatott volna. Egy csap�sra megv�ltozott a helyzet a
XX. sz�zad elej�n, mikor a gy�ri munk�ss�g megszaporodott,
ezekbe k�nnyebb volt beojtani a szocialisztikus eszm�ket.
Ehhez j�rult az orosz intelligencia megnyer�se. Ennek for-
radalmos�t�s�ban óri�si r�sze van az orosz irodalomnak, k�l�-
n�sen Tolsztojnak. Rajta k�v�l m�g egy t�nyezQnek, a c�ri kor-
m�nyzat c�ltalan, ostoba �s a k�vetkezm�nyekkel mit sem
sz�moló kult�rpolitik�j�nak. Az orosz egyetemeken ostoba �s
gonosz intelligenciabeli t�ltermel�s folyt, csak egyetlen adatra
utalunk, Oroszorsz�g volt a 60-as �vekben Sv�jc �s Francia-
orsz�g ut�n az elsQ, mely az egyetem kapuit a nQk elQtt is
megnyitotta, jóval megelQzve a n�la sokkal fejlettebb kult�r�j�
�szaki �llamokat, Hollandi�t, Belgiumot, Ausztri�t �s Angli�t.
A londoni egyetem k�sz�b�t a nQk elQsz�r 1879-ben l�pt�k �t.
K�r volt a zsilipeket megnyitni, az orosz ifj�s�g, k�l�n�sen
37
a nQk azt�n nagy t�megekben lept�k el az egyetemet, k�z�l�k
ker�ltek ki a nichilista forradalmi eszm�k legveszedelmesebb
terjesztQi. A nichilista mer�nyletek hat�sa alatt k�sQbb az
orosz korm�ny eltiltotta a nQk egyetemre l�p�s�t. �m az egyszer
felid�zett szellemeket nem lehetett t�bb� visszaparancsolni. A
m�lt sz�zad v�g�n kezdQdik az orosz di�kok �s di�kl�nyok
�z�nl�se a k�lf�ldi egyetemekre.
EbbQl a k�lf�ldi egyetemeken felcseperedett szellemi pro-
letari�tusból ker�l ki a sz�zad eleji orosz forradalmak vez�r-
kara, teljesen igazolva Bakunint, hogy a ,,forradalmi propaganda
sz�m�ra csak az a k�pzett kisebbs�g j�het tekintetbe, amelyik
rothadt, qualifik�lt, a honi talajtól m�r elszabadult �s n�p�hez
hqtlenn� v�lt.
Az orosz korm�nyzat elk�vette azt az óri�si bqnt, hogy
intelligenci�t termelt an�lk�l, hogy annak elhelyez�s�rQl gondos-
kodott volna, mert a b�rokr�cia z�rt falanszk�nt �llt szemben
minden idegen elemmel, az orosz hivatalok, ha nem is jogilag,
de t�nyleg ap�ról fi�ra �r�klQdtek; nagy gy�ripart �s gy�ri
munk�ss�got is termelt, an�lk�l, hogy az azt megelQzQ gaz-
das�gi fejlQd�sen �tment volna. A vesztett h�bor� csak gyor-
s�totta �s kit�r�shez seg�tette a kaz�nt, de a robban�snak
an�lk�l is matematikai t�rv�nyszerqs�ggel be kellett k�vetkeznie,
mert a gQzg�p tel�tve volt robbanó anyaggal.
Ezen t�nyezQk mellett a t�bbi elhanyagolható. Csak a k�t
legink�bb elQt�rben �llóra gondoljunk, az orosz n�p óri�si sza�*
porod�s�ra �s a f�ld k�rd�sre. Ezek elvitathatatlanul szint�n
hozz�j�rultak az orosz forradalmak kit�r�s�hez, de csak m�sod-
sorban. A t�ln�pesed�snek �ppen orosz viszonylatban nem
kellett sz�ks�gk�pen kit�r�shez vezetnie, amennyiben szinte
korl�tlan term�szeti �s gazdas�gi lehetQs�gek �llottak a szapo-
rodó n�pess�g rendelkez�s�re. Oroszorsz�g abban a szeren-
cs�s helyzetben volt, hogy fiait t�pl�lhatta volna, ha az orosz
korm�nyzat a bonus peterfamilias gondoss�g�val j�r el.
A f�ldreform k�rd�se j�tszotta a legkisebb szerepet a for-
radalom kit�r�s�ben, mert �ppen a c�rok Oroszorsz�ga volt az,
amely a vil�gh�bor�t megelQzQ f�l�vsz�zadban a leggrandiozu-
sabb f�ldbirtokreformpolitika szintere volt. Az orosz nagybirtok
ugyanis ezen idQ alatt 71 millió desjatinról negyvenk�tmil-
lióra apadt, ez csaknem 50%-os cs�kken�se a nagybirtoknak.
Nem a f�ld k�rd�s egyed�l, nem is a demogr�fiai t�nyezQ
vagy a vesztett h�bor�, hanem az eg�sz �jkori orosz fejlQd�s,
Kossuth sz�j�n mondva, a t�rt�nelem logik�ja vezetett Orosz-
orsz�gban a forradalomra. Minthogy pedig Oroszorsz�gban pol-
g�rs�g nem volt, mert az orosz t�rsadalom m�g a XX. sz�zad
elej�n is hqb�ri cipQkben j�rt, a polg�ri orosz forradalomnak
38
sz�ks�gk�pen szoci�lis forradalomban, a proletari�tus diktat�-
r�j�ban kellett v�gzQdnie.
II.
A magyar t�rsadalom fejlQd�s�bQl csup�n az orosszal p�r- [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Pokrewne